Vajdasági író Szegedről

Az Ady Endre Városi Könyvtár ez alkalommal június 9-én Hász Róbert írót látta vendégül, akinek két legutóbbi regénye (Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja, Fábián Marcell és a táncoló halál) az 1900-as években játszódik, Zomborban, így a bácskaiak számára különösen izgalmas olvasmány. Hász Róbert József Attila-díjas író a vajdasági Doroszló szülötte, és harminc éve él Szegeden. Mint oly sokan, ő is a katonai behívó fenyegetésének árnyékában döntött végül a távozás mellett 1991-ben, amely után tíz évig nem is térhetett haza, de őrzi vajdasági gyökereit – mesélte el beszélgetőtársa, dr. Mayer János, a Bajai Honpolgár főszerkesztőjének kérdésére, aki a Hász-életmű alapos ismerőjeként vezette végig a közönséget az egyes állomásokon. Hász Róbert érdekességként említette: mint oly sok pályakezdő író, maga is a sci-fi műfajjal kísérletezve kezdett el írni, első novelláit a Sirius című horvát sci-fi magazin közölte fordításban. Önmagát falusi gyereknek tartja, a doroszlói gyerekkor meghatározó élményeit szép emlékként őrzi, a kis helyi könyvtár kínálata pedig írói stílusát alakította. Mint elmondta: kortárs magyar irodalmat alig-alig talált a falu könyvtárában, a világirodalom remekeit azonban végigolvasta, megtanulva általuk a hagyományos, történetre épülő regényírás alapjait. Középiskolai tanulmányait Zomborban végezte, ezek az évek később szintén meghatározónak bizonyultak a Fábián Marcell-könyvek szempontjából. Szegedre költözve kisebb kitérek után előbb az egyetemen kapott munkát, majd a nagy múltú Tiszatáj irodalmi folyóirat korrektora, majd rovatszerkesztője, utóbb pedig főszerkesztője lett, közben sorra jelentek meg más és más alműfajba tartozó regényei. Ezzel kapcsolatban kiemelte: kedveli a változatosságot, és sok minden érdekli, a különféle témák pedig – érzése szerint – más és más megjelenítési formát kínálnak. Így található munkái között történelmi regény (A künde), utazó regény (Júliával az út, amelyben a felesége történetét írta meg), filozofikus regény (A Vénusz vonulása), disztópia (Ígéretföld), illetve krimi (a már említett Fábián Marcell-történetek). Tapasztalata szerint az olvasók is kedvelik a hagyományos, történetmesélésen alapuló regényfomát, amely a 80-as évektől a 2000-res évekig terjedő időszakban háttérbe szorult, akkoriban az alkotók gyakorlatilag figyelmen kívül hagyták az olvasói igényeket, és mindössze egy szűk körnek (vagy épp egymásnak) írtak, maga azonban sosem volt ennek híve, talán épp ennek köszönheti írásainak népszerűségét. Igaz, a valódi közönségsikert a krimik hozták meg számára: az első rész után a folytatást követelő olvasói visszajelzések tucatját kapta, így a következő évben megszületett a második kötet. A két regény hű korrajzzal szolgál az akkor még osztrák-magyar fennhatóság alá tartozó, három nyelvű Zomborról, annak ikonikus épületeiről, intézményeiről, személyiségeiről, mindezt izgalmas bűnügybe csomagolva, egy szerethető főhős teremtve hozzá – akik azonban nem annyira a klasszikus detektívfigurára, mint inkább a skandináv krimik nyomozóira hasonlít. A borítékolható sikert pedig további folytatásért is kiáltott, így a remények szerint ősszel a rajongók már kezükbe vehetik a harmadik kötetet is. Az egybegyűlt érdeklődők ízelítőt is kaphattak Hász Róbert írói stílusából: Miklós Marcell Nimród, a Bajai Fiatalok Színházának tagja olvasta fel a Kukac a gobelinek között című novellát. Az alkotó népszerűségét mi sem jelzi jobban, minthogy többen érkeztek saját Hász-kötetekkel, dedikációt kérve.

Forrás: Baja város honlapja