A fővárosi önkormányzat nem ért egyet azzal, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanárképző kara számára megépítendő épületei miatt államosítsák a VIII. kerületi Diószegi Sámuel utca érintett önkormányzati tulajdonú ingatlanjait.
A Fővárosi Közgyűlés szerdán - 17 igen szavazattal, 10 nem szavazat ellenében és 1 tartózkodás mellett - felkérte Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy felterjesztési jog gyakorlása körében tájékoztassa az Országgyűlést és a kormányt a fővárosi önkormányzat egyet nem értéséről.
Pikó András az előterjesztés vitájában arra hívta fel a figyelmet, 210 család, 500 ember otthonát veszélyezteti a "sunnyogva a parlament elé terjesztett javaslat", ami az NKE számára sajátítaná ki a józsefvárosi önkormányzat több mint 10 ingatlanát. Emlékeztetett rá: 2020-ban az NKE írásba adta az önkormányzatnak, hogy nem kíván további fejlesztéseket végrehajtani az önkormányzat területén. Felhívta a figyelmet arra: a törvényjavaslattal a kormány "sárba tipor mindent, ami megmaradt az önkormányzati autonómiából".
A közgyűlés üdvözölte az önkormányzatnak a Diószegi Sámuel utca 18-28. szám alatti épületek megújítására vonatkozó, DIÓ2030 néven futó fejlesztési koncepcióját és a józsefvárosi emberek semmibevételének tartja, hogy a kormányzat egy salátatörvénybe rejtett szabályozással sodorja veszélybe 500 ember lakhatását és szolidaritásukat fejezték ki a lakókkal. Elfogadhatatlan, hogy a kerület tulajdonában álló ingatlanokat egyeztetés nélkül államosítsák, ráadásul alaptörvény-ellenes is a kártalanítás nélküli elvonás. Jelezték: elítélnek minden olyan kormányzati intézkedést, amely az önkormányzati bérlakások számának csökkentését, így a lakhatási válság súlyosbodását eredményezi.
A közgyűlés 17 igen szavazattal, 10 nem ellenében, egy tartózkodással elfogadta a főváros tavalyi évről készített zárszámadását. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a vitában kiemelte: a főváros nincs csődben, nem fizetésképtelen, "talpon van", bár nehéz gazdasági helyzetben. Felidézte: a főváros az Állami Számvevőszék megállapítása szerint is nettó befizetője a költségvetésnek, a Moody's hitelminősítő szerint pedig a város csökkenő és kezelhető adósságszinttel gazdálkodik. Hozzátette: a főváros nem kapott energia-támogatást a kormánytól, nem kapta meg többek között a 11 milliárd forintos trolipénzt és a Lánchíd felújításának 6 milliárdját, és a kormány elutasította a főváros kereskedelmi hitelkérelmét.
Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP) frakcióvezető szerint a főpolgármester és a főpolgármester-helyettes riogatott csőddel már a 2019-es önkormányzati választás után fél évvel. Hozzátette: a város vezetése 55 milliárd forint kötelezettséget hozott át idénre, hogy hiány nélkül zárja az évet, miközben Budapest az ország leggazdagabb önkormányzata, soha nem látott iparűzési bevételekkel. "Nem másra kellene mutogatni" - mondta, hozzátéve, a városvezetésnek inkább dolgoznia kellene.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a főváros 35 milliárd forinttal több szolidaritási adót fizet, mint amennyi állami normatívát kap, miközben Tarlós István főpolgármester utolsó évében a főváros 20 milliárd forinttal többet kapott, mint amennyit befizetett. "Ami Tarlósnak járt, az Karácsonynak nem jár" - jegyezte meg. Hozzátette: úgy tudták megőrizni a működőképességet, hogy nem volt szükség megszorításra, sőt béreket is emeltek.
Bagdy Gábor (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy Tarlós István 220 milliárd forint hiánnyal vette át a főváros vezetését 2010-ben, és 200 milliárd forintos plusszal adta át 2019-ben, amiből tavaly év végére "nem maradt semmi", miközben a főváros iparűzésiadó-bevétele dinamikusan nőtt az évek során. Válaszában Karácsony Gergely rámutatott, az ipa 2020-2021-ben nominálisan is csökkent.
A közgyűlés egyhangúlag egyetértett azzal, hogy a fővárosi önkormányzat együttműködési megállapodást kössön a budapesti közoktatásban tanulók érdekképviseleti szerveivel és kifejezte, egyetért az ADOM Diákmozgalom, az Egységes Diákfront (EDF) és a Fridays For Future Magyarország (FFF) által kidolgozott, Mi Budapestünk Programban foglaltakkal.
A közgyűlés 18 igen szavazattal, 1 nemmel és 12 tartózkodással módosította a Duna-parti építési szabályzatokat. A módosítás célja, hogy rendet tegyenek a Duna-parton és a jelenleg a belvárosra fókuszáló, hajózási célú turisztikai terhelést enyhítsék azzal, hogy bevonják a külsőbb városrészeket. A módosítás része a parthasználat és a kikötési lehetőségek felülvizsgálata.
A vitában Horváth Csaba (MSZP) arról beszélt, a cél a közvetlenebb kapcsolat biztosítása a Duna és a város partja között, és a módosítással létrejövő munkacsoport 2026-ig fogja kialakítani a hajósok számára is megfelelő megoldást.
A közgyűlés úgy döntött, a XII. kerületben egy eddig névtelen közterületet Csillebérc utcának neveznek el, a XIV. kerületben pedig parkot neveznek el Károlyi Amy József Attila-díjas magyar költő, műfordítóról, valamint jóváhagyta, hogy a IX. kerület emlékművet állítson a kerület egyik legnagyobb embermentőjének, mártír hitoktatójának, Bernovits Vilmának. A "Stigma" elnevezésű emlékmű bronz keresztből és öt pálcából állna és a Gizella sétány dunai partfalában alakítják ki.
A képviselők többsége úgy döntött, létrehozzák a Budapesti Klímaügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.-t., az Európai Bizottságtól a lakóépületek energetikai felújítására kapott 1,5 millió euró támogatás projektjeinek végrehajtására.
A képviselők hozzájárultak a LIFE-program támogatási szerződésének aláírásához, amelyben 1,4 milliárd forint európai uniós forrásból komplex élőhely-rehabilitációt végeznek a Mocsároson, a Tétényi-fennsíkon és a kőérberki szikes réten.
