A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a koronavírus-járvánnyal összefüggő 2020. évi visszaesés után 17%-kal bővült a lakáspiaci forgalom 2021-ben, és ezzel visszaállt a 2019. évi szintre.
A használtlakás-piac területi és árarányai átalakultak A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021 I–III. negyedévében az azonos feldolgozottság mellett megfigyelt tranzakciószám Budapesten közel egyharmadával meghaladta a 2020. évi alacsony bázist, azonban még mindig jelentősen elmaradt a 2015–2018 között jellemző szinttől. A megyeszékhelyeken több használt lakást adtak el, mint 2015-ben, és a 2020-hoz viszonyított emelkedés is számottevő volt (23%).
A községekben ugyanakkor több lakást adtak el, mint 2015 óta bármikor. A kisebb települések lakáspiacát kevésbé érintette a Covid19-járvány: a községi lakáspiac szenvedte el a legkisebb visszaesést 2020-ban, de az ezt követő növekedés így is számottevő volt (9,1%). Az eladott és az értékesítésre épített lakások száma (ezer darab) Forrás: KSH Mit mutatnak az árak? 2021 I–III. negyedévében egy használt lakás átlagos ára 21,1 millió forint volt, 10%-kal több, mint 2020-ban. Az átlagos négyzetméterár 315 ezer forint volt, ami 12%-kal meghaladta az előző év átlagát. Budapesten egy lakás átlagos ára 37,6 millió forint volt, 3,8%-kal több, mint 2020-ban. A fajlagos ár ugyanakkor 5,4%-kal, 674 ezer forintra emelkedett, ami jelzi, hogy a fővárosban a korábbinál több kisebb méretű lakás cserélt gazdát. A főváros egészét tekintve az árak emelkedése elmaradt az átlagostól, de e tekintetben jelentős különbségek alakultak ki.
A pesti belső kerületekben az átlagár stagnált, és a budai kerületekben is mérsékelt ütemben drágultak tovább a lakások. A fővároson belül csak a pesti oldal külső kerületeiben nőttek az országos átlagot meghaladó mértékben az árak. A budapesti agglomerációban 49,5 millió forintra nőtt az átlagos lakásár, ami 32%-kal meghaladta a 2020. évit. A jelentős áremelkedés a fővárosi agglomeráció valamennyi szektorára jellemző volt. A megyeszékhelyeken egy használt lakás átlagos ára 22,8 millió, az 1 négyzetméterre jutó ár 362 ezer forint volt, mindkét érték átlag fölötti ütemben emelkedett az előző évhez viszonyítva. A legdrágább megyeszékhely Székesfehérvár, ezt Debrecen és Győr követte. Salgótarján továbbra is a legolcsóbb megyeszékhely, és ezen az elmúlt időszak gyors emelkedése sem változtatott érdemben.
A balatoni agglomerációban a 2020. évi 34,2-ről 39,4 millió forintra emelkedett a használt lakások átlagos ára, ami a vidéki agglomerációk között a legnagyobb (15%-os) növekedést jelentette. A többi vidéki agglomerációban általában átlagos vagy azt kissé meghaladó áremelkedés zajlott, kivételt csak a pécsi agglomeráció jelent, ahol az átlagostól elmaradó, 6,3%-os változás következett be. A kisebb városok 18,1 millió forintos átlagos használtlakás- ára 6,0%-kal haladta meg a 2020. évi szintet. Az agglomerációkon kívül eső községek átlagos ára 8 millió forint volt, 14%-kal több, mint 2020-ban. A falusi CSOK kedvezményezett településein az átlagos lakásár (8,5 millió forint) nem változott. A 2020. évi lassulás után valamennyi lakástípus ára emelkedett, ám a családi házak drágulása megelőzte a többlakásos épületekét. A folyamat főként a központi nagyrégióban érhető tetten, ahol a családi házak korábban nem tapasztalt ütemben drágultak 2021 I–III. negyedévében.
A települések és a budapesti kerületek rangsora az új lakások ára szerint (Forrás: KSH) Hol vásárolták a legtöbb lakást? Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzője szerint, a lakáspiac alapvetően nagyvárosi piac Magyarországon: a legtöbb adásvétel évek óta a fővárosban és a nagyvárosokban (és közvetlen közelükben található agglomerációs településeken) zajlik. Ennek két oka van, egyrészt ezek a népesség tekintetében is a legkoncentráltabb térségek, másrészt az urbanizációs hatás következtében itt van a legnagyobb épületállomány is. Egy harmadi, legalább ennyire fontos tényező a gazdaság térbeli egyenlőtlensége. Jellemzően ezekben a nagyvárosi terekben van a legtöbb munkalehetőség, a jövedelmek álagon felüliek, ennek megfelelően ezek a térségek a belföldi vándorlás legfontosabb célpontjai.
Ha lakóhelyváltoztatásról van szó, akkor az sok esetben lakásvásárlással jár - ezért erős a korreláció a magas beköltözési számokkal jellemző városok és települések és az adás-vételek száma között - mondta el a HelloVidéknek Soóki-Tóth Gábor, a portál elemzője. Megnézve a saját és a KSH adatok alapján becsült éves statisztikát akkor az látszik hogy a top 10-be nem került be egyetlen község sem: a főváros nagy és népszerű kerületei (a XI., XIII., XIV.) mellé ezúttal egy pesti peremkerület a IV. zárkózott fel, illetve a vidéki régióközpontok, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Nyíregyháza, Szeged került be (nem rangsorolt a felsorolás). A top helyen a XIII. kerület és Debrecen volt 3000 feletti tranzakcióval, de a többi felsorolt város és kerület is 2000-3000 közötti tranzakciószámmal bír - tette hozzá a szakember.
