Baja ugyan megyei jogúvá vált, az előnyeit mégsem látjuk. Mi ennek az oka?
"Nincs ember Baján, aki tudná, milyen előnyökkel jár, hogy a település – a választási kampány hozadékaként – megyei jogú várossá avanzsált. Amúgy Baja ellenzéki vezetése továbbra is azt szeretné, ha a város a Bács-Kiskunból kiszakadó önálló Bács megye fővárosa lehetne" - írja a szabadeuropa.hu.
Kiss László azzal kampányolt a választáson, hogy Baja a megye átlagához és főleg Kecskeméthez képest lassan fejlődik, és a megyeszékhelynek – lélekszámra vetítve – háromszor-négyszer annyi támogatási forrás jut, mint Bajának.
Az ellenzék közös jelöltje ezt a helyzetet oly módon gondolta orvosolni, hogy Baja és környéke szakadjon ki Bács-Kiskun megyéből, és jöjjön létre újra Bács megye, Baja székhellyel. Az agrárvállalkozó bízott benne, hogy a terv megszólítja a tősgyökeres bácskaikat, hiszen a két világháború, majd 1945 és 1950 között önálló megye volt a Baja-központú Bács.
Erre reagált azzal kapkodva Zsigó, hogy legyen Baja megyei jogú város, és javaslatára a kormány igennel szavazott.
Mi történt ezután?
Egyelőre Baja kiadásai nőttek, az előnyöket nem látjuk.
Baja momentumos polgármestere, Nyirati Klára elmondta a Szabad Európának, hogy jelenleg csak a címmel járó kiadások biztosak, jelesül az, hogy minden városi intézmény tábláját, pecsétjét, levélpapírját muszáj lecserélni, hiszen valamennyin szerepelnie kell a megyei jogú kifejezésnek. De hogy a várostól mit vár el mostantól a kormány, és ehhez milyen támogatást kap az önkormányzat a költségvetéstől, azt eddig nem közölték Baja vezetőivel. Pedig próbáltak erről tájékozódni a kormányhivatalnál, ám hiába.
Tudni kell, hogy egy megyei jogú város saját hatáskörben lát el megyei feladatköröket. Kell legyen a városnak középfokú és nemzetiségi nyelvű középfokú, valamint művészeti oktatása, diákotthoni ellátása, a felnőttek számára alap- és középfokú oktatás, könyvtári és levéltári szolgáltatás, sokrétű közművelődési intézményrendszer, verseny- és tömegsportra alkalmas sportlétesítmények egész sora, színház, szimfonikus zenekar, kórház, közfürdő, emellett csecsemő-, nevelő- és szociális otthon.
A felsoroltak – a professzionális színházon és zenekaron kívül – megvannak Baján, tudtuk meg a polgármestertől. Nyirati Klárának és munkatársainak jogértelmezése szerint Baja ezeknek az intézményeknek a fenntartására többletforrásokat kap majd az államtól, mivelhogy a város immár a kormány megbízásából lát el megyei feladatokat és hatásköröket. Hogy ez mennyi pénzt jelent, és mikortól járnak az újfajta támogatások, azt senki sem tudja, ahogy a tájékoztatás hiánya miatt azt sem tudják bajai vezetői, hogy mikortól pályázhat az önkormányzat fejlesztési forrásokra megyei jogú városként, és ez jelent-e többletforrást Bajának.
Ez a nesze semmi, fogd meg jól esete...
