Egy, a Turisztikai Alap támogatásával megvalósult, alig két éven belül megtérülő beruházás következtében köztulajdon tűnt el.
Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Lázár János, építési és közlekedési miniszternek, mivel feltételezhető, hogy egy kikötőfejlesztési beruházás következtében köztulajdon tűnt el, amivel felbecsülhetetlen értékű kár érte a magyar államot.
Az Aliga Liget kikötő létesítésére vonatkozóan az illetékes szakhatóság, egy bizonyos Pro-Mot Hungária Ingatlanfejlesztő Kft. kérelmének adott helyt. A hatóság ekkor megállapította, hogy a különböző helyrajzi számokon lévő ingatlanok állami tulajdonban vannak. A létesítési engedély birtokában az Aliga Liget területén – az egyébként közterületként és parti sétányként is – működő kikötőt elbontották és helyére egy másik, kevesebb és kisebb hajók fogadására alkalmas kikötőt létesítettek és azt a bejáratnál kerítéssel lezárták. A fejlesztő az egyik mólót megnyitotta ugyan, de mivel az nem közterület, így a helyiek tartanak attól, hogy a cég a létesítményt bármikor lezárhatja.
Egy vízjogi engedély kiadásának ügyében fény derült arra is, hogy a "vízilétesítmények" immáron az engedélyes tulajdonát képezik, tehát a korábban állami tulajdonban álló kikötő és móló helyén új vízilétesítmények épültek, melyek azonban már nem közösségi, hanem magántulajdonban vannak.
Feltételezhető, hogy a Turisztikai Alap támogatásával megvalósult beruházás következtében köztulajdon tűnt el, ráadásul a fejlesztő a kikötő bérbeadásából évi 400 millió forintnál is több bevételre tesz szert, így tehát a beruházás költsége két éven belül megtérül.
Gurmai Zita ezért az alábbi három kérdést tette fel Lázár Jánosnak:
- Valóban megszűnt az állami tulajdonban álló kikötő és móló Aligán?
- Hogyan változhatott át a közvagyon magánvagyonná?
- Miért nem állami beruházásban valósult meg az említett kikötőfejlesztés?
Kapcsolódik
Club Aliga: A helyiek szerint le akarja zárni az egyetlen lejárót az új tulajdonos
Az aligai civilek szerint megsemmisítik a Balaton természetes környezetét, teljesen tájidegen épületeket terveznek oda. 1948-ban Rákosiék vették el és zárták el a helyiek elől a Balaton-partot. Most a NER milliárdosai akarják ugyanezt tenni.
Kapcsolódik
A NERoligarchák újabb területeket sajátítanak ki Balatonaligán
Az építkezés egy kikötőbeli közparkot és sétányt venne el a lakosoktól, a mostani természetes, csendes tájképet egy hangos munkaterülettel cserélnének fel, hogy aztán egy zárt, milliárdosoknak szánt villapark álljon a helyén. Mindezt annak ellenére, hogy Lázár János júliusban külön megígérte a parlamentben, hogy a helyiek akarata ellenére nem fog több beruházás indulni a Balatonnál. A DK vízparti építési moratóriumot követel.
Kapcsolódik
A pártállam a Stefánia palota és egy rakás balatoni üdülő eladását tervezi
Túl szépek ezek a Balaton-parti üdülők ahhoz, hogy ott vámosok, rendőrök, egyetemi tanárok, mentősök nyaralgassanak, ha egyszer el is lehet adni őket - ez a lényege a döntésnek a tervezetet nyilvánosságra hozó Válasz Online szerint. Ezeket is kinézte magának Tiborcz vagy Mészáros?
