Az alapítványi egyetemek hallgatói nemigen fogják megbocsátani a kormánynak, ha elesnek a csereprogramban való részvételtől. Mi van, ha tényleg bukjuk az Erasmust? Van más lehetőség külföldön tanulni? Mutatjuk!
Az EU bekeményített, kirúgta a fideszes alapítványokhoz került egyetemeket az Erasmus programból – írtuk korábban. Annak ellenére, hogy a kormány hónapok óta tisztában volt azzal, hogy az Európai Bizottságnak (EB) fenntartásai vannak az orbánista politikusokkal kitömött alapítványok működésével, nem lépett semmit.
Mivel az állampárt a problémák okozásában, nem pedig a megoldásukban jó, érdemes számba venni, mik a lehetőségek, ha nem jön a várva várt happy end. Mindjárt írunk erről is, de előbb nézzük, hogy áll az ügy:
Nincs veszély, ha már erasmusos vagy
Az EB döntése a 2022. december 15. után elbírált pályázatokra vonatkozik, így nem érinti azokat a diákokat, akik már kint vannak, vagy megkötötték velük az Erasmus-szerződést. Tehát azok, akik most kapják az ösztöndíjat, vagy már folyamatban van a pályázatuk, fellélegezhetnek.
2024-ben lesz gond
A mostani döntés 2024 februárjától jelenthet majd problémát. A hazai és nemzetközi egyetemek március végén kötik meg a szerződéseket egy évre előre, így a kormánynak legkésőbb most márciusban rendeznie kell ezt a kérdést az Európai Bizottsággal – mutat rá a HVG. Ha nincs megoldás, akkor az EB lépése 2024 nyarán okozhat problémát a diákoknál, ekkor futnak ki az egyetemeken azok az 1-2 éves programok, amelyekre még van pénz.
Kivitelezhető lenne, hogy az állam fizesse a hallgatók külföldi tanulmányait az Erasmus helyett, de ez a külföldi egyetemeken múlik. Lehetséges, hogy ebbe nem mennek bele, mert az EB nem ajánlja ezeket az alapítványi fenntartású intézményeket. Nem is csoda.
Tényleg van élet az Erasmuson kívül?
A külföldi tanulás – legyen az csak egy félév – sok magyar diák álma. Alaposan bekavarhat az egyetemi jelentkezésekbe, hogy a fideszesített alapítványok alá terelt intézmények kikerülhetnek az Erasmus-programból. Azok a diákok, akik élni szeretnének ezzel, de kiszemelt egyetemük nem állami, február 15-ig dönthetnek másképp – hívja fel a figyelmet a Szabad Európa.
Kapcsolódik
Nekimentek az ellenzéki pártok a kormánynak az Erasmus-program elkaszálása miatt
A káoszkormány alapítványozása sok tízezer magyar diákot foszt meg attól a lehetőségtől, hogy részt vegyen az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban.
Kapcsolódik
Az egyetemi alapítványok fideszes politikus tagjainak lemondását követeli az ellenzék az Erasmus-botrány miatt
Elfogadhatatlan, hogy a magyar diákok a korrupt magyar kormány miatt ne tudjanak külföldi tanulmányi tapasztalatokat szerezni, világot látni, értékes szakmai tapasztalatokra szert tenni.
Kapcsolódik
Egyre nehezebb helyzetben vannak az alapítványi fenntartásba került felsőoktatási intézmények
Sorra érkeznek a jelzések az egyetemi vezetőktől, akik segítséget kérnek az állami költségvetéstől, mert önállóan nem tudják megoldani a mostani helyzetet. A Pécsi Tudományegyetem már augusztus végén jelezte, hogy a többletkiadása eléri majd a 10 milliárd forintot. Hiller István számításai szerint a felsőoktatásban a többletkiadás legalább 50 milliárd forint lesz, amit az intézmények önállóan nem tudnak majd kigazdálkodni.
